Feladatelemzés Tarot- és egyéb önismereti kártyák segítségével
Életünkben vannak események, amelyek elkerülhetetlenek. A legfontosabb, hogy ezekre hogyan reagálunk. Megértjük-e, mit szeretne ezzel üzenni nekünk az Élet, mi a tanulnivaló belőle és mit tehetünk, hogy a legjobbat tudjuk kihozni az adott helyzetből.
A Tarot kártyát nem, mint jóslást alkalmazom. Az önismeret kapja a fő szerepet és az, hogy mit tudunk tenni azért, hogy életünk legjobb változatát élhessük.
Sosem véletlen, hogy melyik kártyát húzzuk ki. Ösztönösen ahhoz a laphoz vonzódunk, ami összecseng jelenlegi életünkkel. Ezek a képek a kérdező belső világának a kivetülései. Így könnyedén betekintést nyerhetünk a tudatalattinkba, amihez egyébként nem vagy nehezen férhetünk hozzá. Minden, ami lényeges, itt van, itt találhatjuk meg kérdéseinkre a valódi válaszokat. Erre mondjuk, hogy minden bennünk van.
Ha például nem találjuk a megfelelő szavakat egy régi sérelem megfogalmazásában, nem tudjuk kifejezni magunkat vagy nehezünkre esik valamiről beszélni vagy nem látunk rá akár a fájdalom miatt, akkor a kártyák képi világa segít. Mindig van üzenete a lapoknak, egyéni jelentése, amely a belső érzésekből, tapasztalatokból, a kérdező saját világából ered. Összefüggésekre világít rá a múlt és a jelen történései között, így akár egy hosszan elhúzódó elakadásnál közelebb vihet a megoldáshoz. A képek kapcsolódási pontok a tudatalattinkhoz, ahonnan sok mindent ki tudnak emelni és megmutatni. Tudat alatt olyan kártyát választunk, ami hasonló a szóban forgó (tudatos) beszélgetéssel, így láthatóvá válik a tudatos és a tudatalatti elme kapcsolata. Gyakran ábrázolják jéghegy modellel ezeknek az arányát:
Ami a víz felszíne felett van, az a tudatos elménk, ami 10 %-a az egésznek. A többi a tudattalanunk vagy tudat alattink. Ez a két szó egy és ugyanazt jelenti. A tudatos elménkhez tartozik a logikus gondolkodásunk, a rövid távú memóriánk és észleléseink. A tudatalattinkban vannak a kialakult hitrendszereink, miről, hogyan vélekedünk, az érzelmeink, szokásaink, értékeink, védelmező reakcióink, a hosszú távú memóriánk, a képzeletünk, az intuíciónk, ösztöneink, félelmeink, traumáink, amik már egészen pici gyermekkorból vagy akár a magzati létből erednek.
Láthatjuk ezen az ábrázoláson, hogy mennyi minden csücsül és munkálkodik bennünk, amikhez nem kapcsolódunk tudatosan. Ahhoz, hogy ezekhez a mélységekhez hozzá férjünk, több mindenre van szükségünk.
A tudatosság, a nyitottság, a kíváncsiság, a fejlődni vágyás, a felelősségvállalás, az önismeret sokat tud segíteni életünk minőségibb megélésében. A kártya támogatja ezt a folyamatot, irányt adhat, megerősíthet az elképzeléseinkben. Megmutatja, hogy mit tehetünk, hogy elakadásainkból képesek legyünk kitekintetni, változást létrehozni. Mintha lenne egy láthatatlan kéz, mely vezet és tanít bennünket.
A gondolkodás, a racionalitás nem hoz megoldást mindenre. Főleg az érzelmi világunkban vehetjük ezt észre, hogy más módszerre van szükség ahhoz, hogy meg tudjuk élni azt, amire a lelkünk igazán vágyik, szabadságot, örömöt, boldogságot. Minden egyes kártya kirakás és értelmezése közelebb visz önmagunkhoz, önmagunk legjobb verziójához. A folyamatban segít, ha előtérbe engedjük a jobb agyféltekénk működését, a megérzéseinket és picit háttérbe helyezzük a bal agyféltekénk időnként hangos gondolatait, aki mindig jóformán követel valamit és mindenre tudni akarja az egyértelmű választ. Ellentmondásos lehet, viszont ha ezt sikerül félretennünk, eredményesebben rálátunk az életünkre, teendőinkre egy ilyen alkalommal. Lényeges, hogy érzéseinkre, megérzéseinkre hagyatkozzunk, mikor ránézünk a lapokra.
Azért lehet fontos egy ilyen alkalom, mert például tegyük fel, égünk a tettvágytól, rengeteg tervünk van, viszont a kártya, az Univerzum mégis azt üzeni, hogy "figyelj befelé, csendesedj el, ez most nem a cselekvés ideje". Ilyenkor történne meg valószínű, hogy megpróbáljuk százszor százféleképpen és nem sikerülnek a terveink, szomorkodunk rajta, mert figyelmem kívül hagyjuk lelkünk hangját, ami összhangba hoz sorsunkkal és helyette agyból próbáljuk navigálni az életünket. És persze fordítva is előfordulhat, hogy ülünk a babérjainkon, pedig már rég cselekvésre ösztönözne a nagy betűs Én.
Nem állítom, hogy minden nehézség elkerül majd bennünket, viszont segít más szemmel tekinteni a mindennapokra és fájdalommentesen vagy a legkevésbé fájdalmasan haladni tovább.
Hogyan történik?
Előre megbeszéljük, hogy mennyire változékony a kérdező élete, így el tudjuk dönteni, mennyi időt foglaljon magába egy-egy kártya. Készíthetünk havi feladatelemzést vagy éppen 2-3 hónaposat is. Rákérdezhetünk kifejezetten konkrét élethelyzetre, hogy hogyan álljunk hozzá.
Fontos, nem az a lényeg, hogy jó sok lapot húzzunk (mert egy laphoz is rengeteg információ tartozik) hanem az, hogy a kérdező hogyan tudja beépíteni az életébe az értelmezett üzenetet. Interaktív módon történik az egész folyamat. Elsődleges, hogy mi a benyomása a kihúzott lapokról, beszélgetünk róla, segítek értelmezni a látottakat, majd kérdéseket teszek fel, ami segít elmélyíteni az információkat és ráébreszteni, hogy mire fordítsa a figyelmét. Megerősítjük az utat, hogyan érdemes tovább haladni.